Pár hetes hír, hogy nem biztos, hogy folytatják a Terminator Genisys-t a 6-7. résszel, ugyanis nem hozta az elvárásokat (ha az amerikai bevételeket nézzük). Úgy döntöttek, hogy újragondolják az egészet, kutatgatnak egy kicsit, hogy mi tetszett a nézőknek a filmből, s mi nem.

Nagyon sokan darabokra szedték ezt a filmet. Érthető is, mert nagyon sok baj van vele. Furcsa amúgy, hogy amikor kijöttem a moziból, még nem voltam csalódott. Valahogy magával ragadott a nosztalgia. Viszont, ahogy telik az idő, egyre inkább úgy gondolok rá, hogy ez tényleg nem volt az igazi. Nem azt mondom, hogy szörnyű, ugyanis jobban tetszik, mint a 3. és a 4. rész, de ez még mindig nagyon messze van az első kettő minőségétől. Azt sem mondom, hogy nem nézném újra, mert így is jól szórakoztam rajta, bár, az lehet, hogy második nézésre már nagyon csalódott leszek. Ugyanis másképp szórakoztam jól, mint a Terminator 1-2. alatt. Valahogy jó volt, hogy laza volt a hangulata. Pontosabban ennél a filmnél jó volt, mint önálló filmnél. De, ha belegondolok, hogy ez az első 2 rész folytatása akar lenni, annak a szellemiségét akarja továbbvinni (kukázva a 3-4-et), akkor rögtön siralmassá válik az egész, mert itt rohadtul nincs meg az a feszültség, amit az első kettő alatt éreztem.

A továbbiakban spoilerek is előfordulhatnak!!!

Arról most nem beszélnék, hogy mennyi logikátlanság van az időutazás részében, és még csak meg sem magyaráznak egy csomó mindent (már a készítők sem tudják, s nem is akarják kibogozni szerintem). Időutazós filmet eleve nem lehet hiba nélkül készíteni, mert többféle elmélet van a következményekre. Ha csak az egyiket használjuk, paradoxon van, megvalósíthatatlan, felfoghatatlan. Pont ezért keverik az elméleteket, mert nem lehet megoldani másképp, de ugye ez meg eleve hibássá teszi az egészet... De erről szerintem majd egyszer kifejtem még a véleményem. Pl.: Vissza a jövőbe 2 alapvető időutazási hibájáról (amiről a The Big Bang Theory-ban egyszer megpróbálták elmagyarázni, hogy szerintük nincs benne hiba) imádok órákon át szónokolni, mindamellett, hogy imádom azt filmet.

Viszont visszatérve a T5-re, mivel minden hibája ellenére nem tudom annyira utálni, mint amennyire az eszem mondja, hogy kéne, így egy-két dolgot most megpróbálok kidumálni a készítők helyett is, a készítők fejével gondolkodva. Így fellépve kicsit a film védelmében:

Kezdjük rögtön Sarah Connor személyiségével. A legtöbb néző Emilia Clarke-kal volt elégedetlen, méghozzá a színészi játékával, illetve páran a kinézetével is (nah, nem azért mert csúnya lenne, sőt, kifejezetten az ellenkezője az igaz, hanem azért, mert nem olyan "férfias", mint Linda Hamilton volt az első kettőben, nem kigyúrt, s még pici is). Azzal kritizálják, hogy túlzottan kislányosra, hisztis csajra vette a figurát. Nos, szerintem a készítők és Emilia is úgy gondolkodhattak, hogy itt teljesen más volt a múltja Sarah-nak, tehát a személyisége sem teljesen ugyanaz. Linda Sarah-ját felnőttként érte a sokk, s rögtön mellé még gyereke is lett, tehát neki nagyon gyorsan kellett megkomolyodni, s átmenni akciócsajba. Ráadásul, neki nem volt Terminator őrangyala, mint Emilia Sarah-jának, az első támadó megsemmisülését követő felkészülési időszakban. Emilia Sarah-ja már kislányként megélte az első támadást, volt ideje feldolgozni, nem rövid idő alatt kellett felkészülnie, s nem önállóan, hiszen gyerekkora óta vele volt Papus Terminator. Mivel volt egy halálos robot védelmezője, így volt kire támaszkodnia, nem követelte meg tőle az élet, hogy olyan mértékben tököt növesszen, mint Linda Sarah-ja. Plusz ez a Sarah nem a Terminator 2 idejéből való, hanem a Terminator első részéből, amikor még Linda Hamilton sem tolta fullban a keményet. Egyébként meg Emilia nagyon aranyos (bár egy Terminator filmbe ez nem illik - ez a megjegyzés nem a védőbeszéd része).

Aztán ott van az a jelenetsor, amikor elkapják a rendőrök főhőseinket. A letartóztatás alatt láthatunk szép óriástotált a Golden Gate hídról, a lemenő nappal a háttérben, amolyan Michael Bay módra. Majd rendőrségi fotózás következik, ahol Kyle Reese unja az egészet, Sarah Connor nagyon pici, Papus Terminator pedig mosolyt erőltet arcára, s mindezen jelenetsorok alatt végig a Bad Boys szól az Inner Circle-től (ami ugye a Zsaruk című amcsi reality, nah meg a Bad Boys filmek zenéje).

Sokan szidják ezeket a perceket, azzal érvelve, hogy egy ilyen fajta, ráadásul zenével megtámogatott humor nem illik egy Terminator filmbe. Hogy is van ez? Emlékezzünk csak vissza a 2. részre, amikor Schwarzi a kocsmából kijövet robothoz méltó higgadtsággal elveszi a rátámadó csávótól a puskát, és a napszemüvegét, amit fel is tesz (elvégre egy robot napszemüvegben is lát este), majd vagányan elmotorozik, s mindeközben végig a Bad to the Bone szól George Thorogood-tól.

Ennyi. Jah, hogy ez csak két érv? Hát igen...

De nem, mégsem! Ezek csak a kimagyarázós érvek voltak. Valójában van két másik értelmes oka annak, hogy miért nem lett mégsem teljesen szar ez a film:

Az egyik az, hogy: ARNOLD SCHWARZENEGGER!!!, csupa nagybetűvel, 3 felkiáltójellel. Az öreg még mindig nagyon adja.

A másik, hogy ebben a filmben azért jóval erősebb volt a nosztalgiafaktor, mint a 3-4. részben. Amit ugye már az elején is említettem.

Végezetül, csak megjegyzésként, Jai Courtney-ről meg annyit, hogy itt sem vált számomra szimpatikussá, de itt legalább nem idegesített. Szerintem a Die Hard 5-ben nyújtott alakítását semmijét (amivel egy szar filmet még szarabbá tudott tenni) sosem fogom neki feledni.

Jah, és még valami! Ha a régebbi részekben lehetett a Terminatorok csupasz seggét mutogatni az időutazós jelenetekben, akkor itt miért nem fért bele ugyanez, amikor Emilia Clarke időutazott? Főleg, hogy a Trónok harcában nem szokott neki gondot okozni a meztelenkedés.